Dadu mai kedvencei

Látogató számláló

0
0
2
9
5
7
0
Daduduma – blogféleség

Szeplők és bibik

Dadu
Szeplők és bibik

Imádjuk a fát; az illatát, a tapintását, a formálhatóságát, a gyönyörű mintázatát, a változatosságát, hogy bármikor előbukkanhat valami rejtett szépség, amikor elvágjuk. És imádunk dolgozni is vele. Vannak olyan kisebb daduk, amiket az inspirált, hogy a leeső faanyagot sajnáltuk volna kidobni. Azok a pici darabkák igazán nem érnek sokat pénzben, nem azért fájna a szívünk értük, meg aztán a kidobás sem úgy értendő. Van jónéhány kupac a kertünkben a már tényleg nem daduképes fadarabokból, amik néhány nap alatt benépesülnek: rovarok, bogarak, gyíkok, kicsi rágcsálók lakják be, sünik csinálnak bennük alvóhelyet, és biztos vannak olyan kis lakók, akikről fogalmunk sincs, hogy a szomszédaink. Így aztán a nem dadu fa is dadufaluvá válik általuk :) 

És ha mi szeretjük ezeket a bibiket, sőt, részben ezek miatt szeretünk fával dolgozni és nem valami sokkal homogénebb anyaggal, akkor természetes, hogy a festéssel nem akarjuk elfedni ezt a változatos szépséget. A festék, amit használunk nem fedőfesték. Áttűnik még a legerősebb színeken is a fa erezete, mintája. Ha festettetek már tömörfa tárgyat, biztos tapasztaltátok, hogy máshogy szívja fel a nedvességet a rostjaival párhuzamosan, vagy arra közel merőlegesen. Egy ívesen kivágott elemnek a palástján ez a különbözőség rendre azt okozza, hogy sötétebb és világosabb részek lesznek a festéskor, némelyik színnél nagyon nagy eltérésekkel. Láttunk már olyat, hogy valaki kifogásolta a festés minőségét: "ha már ennyit fizetek érte, legyen tökéletes a festése!" Hát, lehet, hogy valakinek ez csalódást okoz, de nem lesz az. Hacsak nem kenjük le zománcfestékkel, hogy olyan legyen, mint egy szép tökéletes műanyag. Persze, az is előfordul, nem is ritkán, hogy mi sem teljesen egyenletesen visszük fel a színt, de még ha a legjobban sikerül is a festés, akkor sem lesz egyszínű.

 

Eleinte minden dadunál volt olyan fotó, amin nyíllal bejelöltük a szeplőket és bibiket, de aztán rájöttünk, hogy az olyan, mintha egy szeplős gyereket kicsúfolnánk.

Továbbra is több fotót teszünk minden daduhoz, amiken igyekszünk megmutatni minden  olyan hibát, amiket mi követtünk el az anyag megmunkálása során (tehát ha például beszakad egy rost, vagy nem vettünk észre egy benyomódást, nem csiszoltunk szépre egy szőrös részt, vagy valamelyik géppel kicsit beleszaladtunk, és zökkenő van a formában).  És természetesen láthatóak a képeken a szeplők és bibik is – mi általában örülünk nekik, de tudjuk, hogy vannak,akiket zavar. 

És a Dadu is egy szeplős gyerek :)